A teljesség igénye nélkül szeretnék néhány gondolatot megosztani a leggyakrabban előforduló urológiai betegségekről, melyek fontosak lehetnek a szűrővizsgálatok szempontjából.
A húgyúti kövesség az egyik leggyakoribb urológiai betegség, csaknem népbetegség. Gyakori előfordulásában, több más tényező mellett az étkezési szokásoknak, földrajzi helyzetnek és az öröklődésnek is szerepe lehet. A kő tulajdonságai (pl. nagysága, helyzete, okozott tünetek és szövődmények) határozzák meg a terápiás lehetőségeket. Az utóbbi években a konzervatív kezelés és a műtéti javallat egyaránt megváltozott, amit a sikeres kőoldás, a percután kőeltávolítás (azaz kis nyíláson keresztül történő műtéti beavatkozás) és a lökéshullámos kőzúzás lehetősége hozott magával.
A jóindulatú prosztata megnagyobbodás a férfiak leggyakoribb betegsége. Előfordulása már 45 év felett sem ritka, de főleg a 60-70 év között gyakori. Ebben a korosztályban már 70%-ban jelen van, de nem mindig okoz panaszokat. Általában nincs szoros összefüggés a prosztata nagysága és a panaszok súlyossága között. Talán fontos lenne megemlíteni néhányat a leggyakoribb tünetek közül: gyakoribb vizelés, hosszabb vizelési idő, vizeletsugár gyenge íve, elégtelen vizeletürítési érzés, nehezen induló vizelés, gyakori éjszakai vizelés, sürgető vizelési inger. Enyhe vagy mérsékelt fokú tünetek esetén a gyógyszeres kezelés elegendő lehet, de súlyosabb esetekben műtétre van szükség.
Az erektilis diszfunkció – merevedési zavar – klinikai és társadalmi jelentőségét jelenleg is sokan alábecsülik, pedig az érintett betegek és közvetlen környezetük közérzetét és életminőségét jelentős mértékben befolyásolja. A 40-70 éves kor közötti férfiak kb. 50%-a szenved valamilyen típusú merevedési zavarban. Számos vizsgálat igazolta, hogy a merevedési zavar különböző kórképek kísérője lehet. A merevedési zavarral küzdő férfiaknál gyakran kimutatható valamelyik társbetegség, mint például magasvérnyomás-betegség, cukorbetegség, érelmeszesedés, prosztata betegségek és depresszió.
A merevedési zavar kezelésében az elmúlt évtizedben óriási változás következett be. Bevezetésre kerültek a szájon át szedhető, egyszerűen alkalmazható és igen magas hatékonysággal rendelkező gyógyszerek, melyek számos klinikai vizsgálatok során bizonyították hatékonyságukat. Ezek biztonságos, a betegek által jól tolerálható készítmények.
A vese daganat nem gyakori betegség, felnőttkori rosszindulatú daganatok mindössze 2%-a, de korai felismerésük nagyon fontos, mert ma már a kisebb daganatokat, akár a szerv megtartása mellett, laparoszkópos technikával néhány centiméteres nyílásból el lehet távolítani, nincs szükség nagy metszést igénylő nyílt műtétre, mely sokkal nagyobb megterhelést jelent a betegnek.
A húgyhólyag daganat gyakorisága az utóbbi évtizedben növekszik. Gyakoribb a férfiaknál, de megfigyelhető a nők fokozódó érintettsége is. A foglalkozással, életmóddal és környezeti ártalmak mellett a dohányzás szerepe bizonyított a keletkezésében. Elősegítő tényező lehet a vizeletpangás is, ez magyarázhatja az idősebb férfiak esetében a gyakoribb előfordulást.
Ezért fontos a vizeletpangást is okozó prosztata megnagyobbodás korai felismerése és megfelelő műtéti vagy gyógyszeres kezelése. Tünetmentes is lehet. Gyakran szűrővizsgálatok során észlelt, szabad szemmel nem látható mennyiségű vér a vizeletben vagy az ultrahang vizsgálat hívja fel rá a figyelmet. Korai felismerése nagyon fontos, mert a kezelési lehetőségek és a beteg életkilátásai nagymértékben függnek a betegség stádiumától.
A here daganat ritkán fordul elő, az összes daganatok csupán 1-2%-át képezik, ennek ellenére jelentősége kiemelkedő. Ez a fiatal férfiak leggyakoribb daganata, előfordulása az elmúlt 20 év során megduplázódott. Korai felismerés esetén a legsikeresebben gyógyítható. A kezelés a szövettani vizsgálat eredményétől és a betegség stádiumától függ.
A prosztata rák a férfiak egyik leggyakoribb daganata. Főleg az 55 év felettiek betegsége. Magyarországon évente kb. 2400 új prosztata rákos beteget fedeznek fel. Gyakran tünetmentes, szűrés nélkül időbeni felismerése csak véletlenszerű. Korai stádiumban tünetmentes lehet, vagy hasonló tüneteket okoz, mint a jóindulatú prosztata megnagyobbodás. A kórisméhez több diagnosztikus vizsgálatra van szükség. Alapja a rektális digitális vizsgálat – végbélen keresztül végzett tapintás -, és a vér PSA szintjének a meghatározása. A PSA vizsgálat önmagában nem elég, mert emelkedett szintjét más tényezők is befolyásolhatják. Gyanú esetén prosztata biopsziára (tű segítségével vett szövetmintára) lehet szükség. A szövettani vizsgálat biztosítja a diagnózist. A további kezelés a betegség stádiumától függ, mely lehet műtéti, sugárkezelés és/vagy gyógyszeres kezelés, bizonyos esetekben “várakozás és figyelj” taktika. Minden esetben figyelembe kell venni a kezelési lehetőségek előnyeit és hátrányait. A beteg esélyei annál jobbak, minél hamarabb meg lehet kezdeni a kezelést.
Fentiekre tekintettel nagyon fontos a betegség korai felismerése, ennek érdekében várjuk a pácienseket szakorvosi- és szűrővizsgálatainkra a Szent István Egészségházban!
