Orvosaink

Technikailag a nyaki ütőrerek ultrahangos vizsgálata két módszert ötvöz (ezért „duplex”), melynek eredményeképpen a vizsgált ereket a monitoron megjeleníthetjük és bennük egyúttal az áramlást is vizsgálhatjuk.

Az ultrahang vizsgálat képeit tetszés szerint digitális formában tárolhatjuk, CD-re írhatjuk, kinyomtathatjuk, vagy egyes speciális esetekben akár videó felvételt is készíthetünk.  

Mire alkalmas a nyaki ér duplex ultrahang vizsgálat?

Nyaki ér duplex ultrahang vizsgálattal megjeleníthetjük a nyakon található fő artériákat (verőereket), melyek közül két pár az agyat, egy pár pedig a felső végtagokat látja el vérrel.

Vizsgáljuk az erek lefutását, az érfal szerkezetét, megfigyelhetjük az érbetegség jeleit, az érfal megvastagodását, meszesedését, szűkületek, elzáródások kialakulását. A doppler módszerrel pedig az áramlást tanulmányozzuk.

Egyrészt az agyi vérellátást biztosító legfőbb erek keringését tudjuk megítélni, másrészt az egész érrendszer általános állapotáról kapunk tájékoztatást. Az érbetegség (atherosclerosis, érelmeszesedés) a szervezet minden erét érinti, azonban a nyakon a felszínhez való közelség miatt az elváltozások könnyen tanulmányozhatóak.

A vizsgálat teljesen fájdalmatlan, veszélytelen, időtartama a páciens alkatától és erei állapotától függően általában 5-10 perc. Semmilyen előkészület nem szükséges, előtte nyugodtan lehet enni, inni is. A páciens a vizsgálóágyon hanyatt fekszik, nyakát szabaddá teszi, fejét kissé oldalra fordítja, így az erek jobban hozzáférhetővé válnak. Az ultrahangos vizsgálófej és a bőr közé speciális zselé kerül, mely a hullámok áthatolását lehetővé teszi. Ez később papírtörlővel vagy vízzel könnyedén eltávolítható, a ruhán nem hagy maradandó nyomot.

Ha korábban már volt ilyen vagy hasonló ultrahang vizsgálata, esetleg érfestése, azok leleteit mindenképp hozza magával!

Az eredményt a vizsgálat után azonnal közöljük, az írásos leletet néhány percen belül megkapja.

A leletből adódó további teendőkről rövid tájékoztatást kap, illetve felteheti felmerült kérdéseit.

Amennyiben olyan komolyabb eltérés derül ki a vizsgálat során, amely további kiegészítő vizsgálatokat (pl. CT vagy MR érvizsgálat, kardiológiai konzultáció, pajzsmirigy ultrahang vizsgálat) tesz szükségessé, ezekre javaslatot, útmutatást adunk.

Mikor szoktunk nyaki ér ultrahang vizsgálatot végezni?

Legtöbbször a háziorvos vagy más kezelőorvos javasolja az ultrahang vizsgálatot, azonban a páciens saját kezdeményezése alapján szűrő jelleggel is végezhető, hiszen semmilyen veszéllyel, kockázattal nem jár. 

Tehát mikor indokolt a nyaki erek ultrahang vizsgálata?

• Friss, vagy korábban zajlott agyi keringészavar („stroke”, agyi infarktus), vagy átmeneti tünet együttesek („TIA”) esetében
• Ha bármilyen okból végzett koponya CT vagy MR vizsgálat az agyban keringészavarra utaló eltéréseket mutat (ezeket a leletben „agyi infarktus, ischaemia, infarctus cerebri, lacunaris infarctus, vascularis encephalopathia” neveken illetik)
• Szédülés 
• Általános érbetegség (érelmeszesedés, szűkület) jelei más szerveken (szív koszorúér betegség, alsóvégtagi érszűkület)
• Nyaki erek felett sztetoszkóppal, orvos által észlelt zörej
• Röntgenvizsgálatok során a test bármely részén, de elsősorban a nyaki szakaszon véletlenül észlelt érelmeszesedés
• Szűrővizsgálatként (panaszmentes pácienseknél is) fokozott kockázat esetén (magas vérnyomás, cukorbetegség, magas koleszterinszint, elhízás, dohányzás)
• Korábbi nyaki érműtét utáni rendszeres kontroll céljából
• Nyaki besugárzást követően 
• Két kar közötti jelentős vérnyomáskülönbség esetén 
• Jelentősebb, általános hasi műtétek előtt, amikor érbetegség kockázata áll fenn, műtéti szövődmények esélyének csökkentése céljából 
• Agyi érbetegségek családi halmozódása esetében